Regisztráció és bejelentkezés

Vezető nélküli és kézi üzemre egyaránt alkalmas vontatótargonca fejlesztése

Vezető nélküli és kézi üzemre egyaránt alkalmas vontatótargonca fejlesztése

A vezető nélküli, automatizált anyagmozgató gépek egyre szélesebb körben használatosak a raktározási és gyártási folyamatokban egyaránt. Nagyobb mértékű elterjedésüket azonban akadályozza az ilyen rendszerek kiépítésének nagy tőkeigénye.

Mi lenne, ha a már meglévő, régóta alkalmazott, és jól bevált hagyományos gépeket alakíthatnánk át részlegesen, vagy akár teljesen automatikus üzemre?

Ez a fejlesztés a megfelelő technológia kidolgozása után a készen kapható autonóm rendszerek költségének töredékébe kerülne, de ami ennél lényegesebb, hogy az automatizálás hosszútávú gazdasági és üzemszervezési előnyei a géppark teljes lecserélése nélkül lennének elérhetőek.

Dolgozatunkban ezt a kérdéskört járjuk körbe, miközben bemutatjuk egy STILL CX-Z30 típusú raktári vontató automatizálásának folyamatát.

A bevezetőben átfogó képet adunk a különböző targoncatípusokról, külön kitérve a vontatójárművek jellegzetességeire, a továbbiakban pedig ismertetjük az autonóm járművek általános felépítését, a nyomvezetés és a tájékozódás technikáit.

A fő fejezetben részletezett feladat egy valós üzemi környezetben működő vontató targonca átalakítása automatikus működésűvé -figyelembe véve a vonatkozó szabványokat, és biztonsági előírásokat- oly módon, hogy a gép megtartsa a manuális vezethetőség funkcióját is.

A munka első lépéseként meg kell állapítani a gép vezérlésébe való beavatkozás lehetséges pontjait, ehhez pedig szükség van a belső vezetékezés, a részegységek , és az azok közötti kommunikáció részletes feltérképezésére. Ezen információk ismeretében kezdődhet csak meg a tényleges fejlesztés, a vezérlő kiválasztása, majd illesztése a targonca belső rendszeréhez, illetve az automatika külső szenzoraihoz.

Írásunk utolsó fejezetében ismertetjük a vezetőpálya kiépítése, és az első üzembe helyezés során szerzett tapasztalatokat, a felmerülő problémákat és azok lehetséges megoldásait, majd röviden bemutatjuk a további fejlesztés lehetséges irányait.

szerzők

  • Somogyi Barnabás
    járműmérnöki
    nappali
  • Varga Alvaro Dávid
    közlekedésmérnöki
    nappali

konzulens

  • Gáspár Dániel
    Tanársegéd, Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék