ÚJ ESÉLY - A békéscsabai István Malom történetének és rehabilitációs lehetőségének kutatása

A hazai városok szövetében gyakran találunk kihasználatlan egykori ipari épületeket, barnamezős területeket, melyek kiaknázatlan lehetőségek az adott település számára. Ezek a területek mára az elhelyezkedésük révén felértékelődtek, mivel városaink közvetlen környezetében lassan elfogytak a fejlesztésre alkalmas zöldmezős területek. Ezekre az ipari épületekre és barnamezős területekre egyre gyakrabban tekintenek értékként és hasznosítják újra. Azonban a téri, szerkezeti, műszaki kötöttségeik és gyakran védettségük miatt nehéz új funkcióval ellátni.

Ilyen az 1853-ban Békéscsabán épült István Malom is, mely korának legnagyobb vidéki gőzmalma volt. A város központjában elhelyezkedő ipari épület kihasználatlanságát, állapotának folyamatos hanyatlását nem könnyű figyelmen kívül hagyni. A Várost régóta foglalkoztatja a malom jövőképe, különösen az 2019-ben bekövetkezett tűzeset után, azóta már csak a homlokzati falai állnak az épületnek. Mára a város identitásképző emléke és közvetlen környezete sebként jelenik meg a szövetben. Sokakban felmerül a bontás lehetősége. A tűzeset azonban új helyzetet is teremtett, ahogy az értékek, úgy a kötöttségek egy része is a tűz martaléka lett. Ebben az új szituációban sok, eddig nem vizsgált lehetőség jelenik meg, melyek remélhetőleg a malom újjá/továbbélésének, értékei fennmaradásának lehetnek a zálogai.

Milyen lehetőségeket rejt az épület jelen állapotában? Hogyan lehet ebben az új helyzetben a város identitásképző épületét revitalizálni? Milyen eszközök segíthetik az épület értékeinek továbbélését? Elsősorban ezekre a kérdésekre keresem a választ, amíg nem késő.

Célom, hogy vizsgáljam, milyen értékei maradtak fenn a malom épületének és azok megőrzése érdekben a rekonstrukció (adaptive reuse) elveit, elméleti hátterét kutatva megtaláljam a megfelelő javaslatot a malom továbbélésének.

Fontosabb források:

- Pataky László: Az István Malom múltja és jelene - in: Békési Élet, 1974/ 1, 135 o.

- Okrutay Miklós: Nomen est Omen: FUTURA - in: Régi-új Magyar Építőművészet 2012-3, 22 -24. o.

- Gaul Cicelle: Hagyományos szerkezetek – Mezőgazdasági épületek üzenete - Esettanulmányok - BME Építőművészeti Doktori Iskola, doktori értekezés 2012

szerző

• 
  Csupász Szabolcs
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulensek

• 
  Dr. Szabó Dávid
  adjunktus, Exploratív Építészeti Tanszék
• 
  Dr. Zsembery Ákos
  egyetemi adjunktus, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék