Átépítések a Drégely és Eger között található nemesi várakon a XVI. század első felében

A Kárpátok lábainál, Drégely és Eger között számos vár található, építésük ideje legtöbbször a tatárjárás utáni várépítési hullám idejére tehető. Ekkor ezek a kővárak mentsvárként szolgáltak a területre betörő ellenséges hadak elől. A XIV-XV. századokban szintén megőrizték jelentőségüket azonban sokuknak átalakult a szerepe. Helyi konfliktusokban játszottak szerepet, rablótanyák voltak, királyi honorbirtokok és több esetben is reprezentatív vidéki rezidenciái az ország főnemeseinek.

Elhelyezkedésük az ország belsejében nem tette szükségessé olyan szintű kiépítésüket, mint a dél-magyarországi végvárrendszerét Mátyás király idejében. Elképzelhetetlen volt ugyanis, hogy ennyire északon ezeknek a viszonylag kis váraknak bármilyen fontos katonai szerepe lenne. Mindez azonban megváltozott 1526-ban. Buda elfoglalása után pedig az Oszmán Birodalom már-már kopogtatott a várak kapuin. Mohács után a Drégely-Eger vonalon található várakban jelentős építkezések és bővítések indultak be. Az erősségek birtokosai kétségbeesetten próbálták modernizálni többszáz éves váraikat, hogy azok ellen tudjanak állni egy esetleges támadásnak. Erőfeszítéseik azonban kudarcra voltak ítélve. A XVI. századi haditechnika ellen esélyük sem volt. 1541 és 1552 között szinte az összes itt található várat elfoglalták az oszmánok.

Dolgozatom célja ezen erődítmények történetét felderíteni, különösen a XVI. század első felében történt átépítéseikre fókuszálva és azokat kontextusba helyezni az akkori haditechnikai és politikai viszonyok közt. A dolgozatban összesen kilenc várat dolgozok fel, melyek mind ezen a Drégely-Eger vonalon találhatóak. A megvizsgált várak a következők, Drégely vára, Nógrádi vár, Csővári vár, Szanda vára, Bujáki vár, Hollókői vár, Hasznos vára, Szuha-várbérci vár és a Siroki vár.

Irodalomjegyzék:

- NOVÁKI Gyula – FELD István – GUBA Szilvia – MORDOVIN Maxim – SÁRKÖZY Sebestyén: Nógrád megye várai az őskortól a kuruc korig. Magyarország várainak topográfiája 4. Castrum Bene Egyesület; Civertan Bt., Budapest. 2017.

- NOVÁKI Gyula – BARÁZ Csaba – DÉNES József –FELD István – SÁRKÖZY Sebestyén: Heves megye várai az őskortól a kuruc korig. Magyarország várainak topográfiája 2. Castrum Bene Egyesület; Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest. 2009.

- PATAY Pál: A bujáki vár, Budapest. 1959.

szerző

• 
  Hajas Ábel
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Daragó László
  docens, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék