Zöld hidrogén lehetséges szerepe a villamosenergia-szabályozásban
A 2050-es klímasemlegesség elérése céljából egyre több, közvetlen károsanyag kibocsájtással nem járó technológia kezdett elterjedni az elmúlt évek során, ilyen például az e-mobilitás, vagy pedig az időjárás függő megújulók. Mindezek mellett egyre komolyabb szerepet szánnak globálisan a hidrogénnek, azon is belül a zöld hidrogénnek, mivel lehetővé teszi, hogy az energetikában, és más ipari szakterületeken a fosszilis energiahordozókat, illetve más, közvetlen károsanyag kibocsájtással járó technológiákat kiváltson, még ha jelenleg több területen közel sem gazdaságos a használata, ám hosszú távon nagy mennyiségű károsanyag kibocsájtást kerülhetjük el a használatával.
Jelenleg az időjárásfüggő megújuló energiaforrások kihasználására irányuló technológiák nyernek maguknak egyre nagyobb teret még Magyarországon is, 2030-ig több mint 6 000 MW beépített teljesítményű napelemes erőmű lenne üzemben a tervek szerint. Emellett azonban a villamosenergia-rendszer fejlesztése nem tudja az egyre jobban terjedő megújulókkal a lépést tartani, ezáltal már rendszer szinten is komoly szabályozási problémák léphetnek fel. Az elmúlt hónapok során történelmi magasságokban vannak a kiegyenlítő energia, és a szabályozási kapacitások árai, ami egyértelműen ezek hiányára utal.
A dolgozatomban ezt a két témát kapcsolom össze, mivel a zöld hidrogén, és annak az előállítása képes a szabályozási kapacitások hiányán valamelyest segíteni. Mindenek előtt áttekintem azokat a hidrogénhez kapcsolódó szabályozási lehetőségeket, amelyekkel kapcsolatban rendelkezésre állnak korábbi kutatások. Specifikálom azokat a zöld hidrogén előállítási módszereket, és felhasználási lehetőségeket, amelyek szóba jöhetnek a szabályozás kapcsán.
Kutatásom során különböző modelleket építek fel a szóba jöhető szabályozási lehetőségek kapcsán, alapvetésként értelmezve azok műszaki megvalósíthatóságát. A modellek kimenő paramétereit mind gazdasági, mind műszaki szempontból értékelem, ezt követően pedig az egészet értékelem átfogóan gazdasági, megvalósíthatósági és környezetvédelmi szempontból is, hogy a jövőben ezeknek a módszereknek az alkalmazása mekkora mértékben terjedhet el.
szerző
-
Bohunka Dávid
Energetikai mérnöki mesterképzési szak
mesterképzés (MA/MSc)
konzulens
-
Dr. Imre Attila
egyetemi tanár, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
