Egy bérház rétegei
Ebben a dolgozatban a Budapest, Andrássy út 18. szám alatt álló bérház változatos és izgalmas építéstörténetével foglalkozunk. A Budapest egyik legreprezentatívabb útvonalán álló ház a 19-20. század során több látványos átépítésen esett át, melyek szerencsére jól dokumentáltak, levéltári és könyvtári anyagokból, archív tervekről, térképekről és fényképfelvételekről részletesen megismerhető a története.
Az épülethez több neves építész neve is kapcsolódik, Hild József tervei alapján 1850-ben épült fel egy kétemeletes lakóház, majd 30 év múlva Ybl Miklós tervei alapján egy teljesen új háromemeletes eklektikus bérház került a helyére. 1911-ben a Geittner és Rausch cég áruházának beköltözése során egy új mezzaninszint kialakításával a homlokzat részben átalakításra került. A mai, megváltozott homlokzat a második világháború utáni helyreállítások eredményeként jött létre.
Kutatásunk eredményeképpen a dolgozatunkban rendszereztük a fellelhető forrásokat, dokumentumokat, melyekből kirajzolódott a telek- és építéstörténet. Röviden bemutattuk Budapest érintett kerületét, a Terézvárost (VI. kerület), annak kialakulását, illetve a Sugárút (ma Andrássy út) létrejöttét. Vizsgáltuk a Hild, majd Ybl által tervezett épületek analógiáit is, és a ház mai állapotát szintén bemutattuk.
Irodalomjegyzék:
1. Körner Zsuzsa: A budapesti bérházépítés aranykora. Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, Budapest 2015.
2. Szenczi Réka Zsófia: A terézvárosi „Kerületi védett épületek vizsgálata” program bemutatása. Műemlékvédelem Szakmérnöki szakdolgozat, BME 2020.
3. Ybl Ervin: Ybl Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest 1965.
4. Zádor Anna: A klasszicizmus építészete Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 1943.
szerzők
-
Bötkös Ingrid
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés -
Szabó Enikő
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
konzulens
-
Dr. Gyetvainé Balogh Ágnes
egyetemi docens, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék
gyetvaine.balogh.agnes@epk.bme.hu