Direkt és indirekt lebegtetett hordalékmérési eljárások összekapcsolt vizsgálata

Az elmúlt években az Európai Unió kiemelt figyelmet szentel a térségben található felszíni vizek jó állapota megőrzésének, esetleg helyreállításának, valamint az ésszerű, természetvédelmi és ökológiai szempontokat szem előtt tartó hasznosításának. Hazánk, mint a Duna-menti országok egyike, s az Unió tagja, komoly szerepet kell, hogy vállaljon ezen célkitűzések elérésében. Mindennemű beavatkozás megkezdése előtt azonban elengedhetetlen a jelenlegi állapot felmérése, valamint az egyes intézkedések nyomán a folyamatos kontroll, valamint a megfelelő monitoring rendszer kiépítése. A folyókban szállított hordalék viselkedésének megfelelő ismerete rendkívül fontos természetvédelmi, valamint gazdasági szempontból is. A hordaléktranszport ismeretének függvényében megtervezhetőek a megfelelő beavatkozások, valamint azok helyes kivitelezése.

A TDK dolgozat ennek a rendkívül összetett feladatkörnek egy kisebb, ám annál lényegesebb szeletével, a folyami hordalékvándorlás vizsgálatának lehetőségeivel foglalkozik. Ezen területen belül is a lebegtetett hordalék mérésére alkalmazott tanulmányozásának módszereivel, köztük a legújabb technológiai lehetőségek bemutatásával. A mérési eljárások összekapcsolt és egymást kiegészítő használatát két, a Dunai esettanulmányon keresztül vizsgálom.

Az első terepi méréseket a Ráckevei-Duna felső és alsó elzáró zsilipjeinél végeztük. 2016 tavaszán ezen a két területen, a Kvassay-zsilip felvízi, valamint a Tassi-zsilip alvízi oldalán, az ott lévő öblözetekben feliszapolódott mederanyag kikotrásának munkálatai zajlottak. Az eljárás során a Dunába közvetlenül visszaengedett hordalék viselkedését vizsgáltuk. A második méréssorozatot a gödi Duna-szakaszon végeztük, ahol egy rövidebb szakasz térbeli hordalékviszonyait tártuk fel, középvízi vízjárásnál.

Dolgozatomban a mérési lehetőségek minél szélesebb tárházát kívánom bemutatni. Alkalmaztunk helyszíni (in situ) eljárásokat, valamint későbbi, laboratóriumi elemzéseket. A helyszíni eljárások közül az egyik alapvető eszköz az akusztikus Doppler-elven működő ADCP volt. A berendezés valójában sebességprofil mérésre szolgál, ám megfelelő kalibrálás esetén a visszavert jelerősség adatokból közvetve lebegtetett hordalékmérésre is alkalmazható. Ezen kalibrálás képezi kutatásaink egyik fő vonalát. Ehhez fizikai mintavételezés, vízminták laborban történő különböző elemzése nyújtott segítséget. Ilyen eljárások voltak a hagyományos, szárításos elemzés, amiket a lézeres elven működő LISST-100X és LISST-SL berendezésekkel egészítettünk ki. Az ADCP mellett további indirekt eljárásként a zavarosságmérőt (OBS) és egy pontbeli akusztikus hordalékmérő műszert (ABS) alkalmaztunk. A dolgozatban a különböző eljárásokkal kapott hordaléktöménység mezők összehasonlítását is elvégzem és javaslatot teszek az eljárások összekapcsolt alkalmazásának optimális módjára.

szerző

• 
  Csiti Bence
  Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
  alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

• 
  Dr. Baranya Sándor
  egyetemi docens, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  baranya.sandor@epito.bme.hu
• 
  Dr. Török Gergely Tihamér
  tudományos munkatárs, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  torok.gergely@emk.bme.hu

helyezés