Szálerősített betonok hővezetési tényezőinek vizsgálata
Az épületenergetikai számítások során alapvető, hogy tisztában legyünk az alkalmazott anyagok hőtechnikai tulajdonságaival. A jelenleg hatályos MSZ EN ISO 10456:2008 szabvány a betonok esetén nem veszi figyelembe a helyi adottságokat, illetve nem tér ki az ipari és kereskedelmi létesítmények esetében gyakran alkalmazott szálerősített betonok anyagtulajdonságaira. Így amennyiben már a kezdeti számítások során eltérő adatokkal dolgozunk, úgy a kapott eredmények sem lehetnek kellőképpen pontosak. Dolgozatom célja az ipari padlók készítése során alkalmazott betonok hőtechnikai tulajdonságainak meghatározása.
Kutatásom során 7 különböző receptúrát alkalmaztam. A minták elkészítése során acélszálat, bikomponensű műanyag makrószálat, illetve üvegszálat használtam, különböző, az iparban alkalmazott száladagolással, továbbá készült szál nélküli etalon keverés is. A betonozás során 6 db 15 cm élhosszúságú próbakocka illetve 3 db 20x20x10 cm méretű próbatest készült, melyeket 28 napos koruk után peremvédett segédfűtőlapos hővezetési tényező mérő készülékkel vizsgáltam. A próbatestek hővezetési tényezőjét különböző hőmérsékleten vizsgáltam. A mintákon porozitás vizsgálatot végeztem, melynek során az anyagsűrűség piknométeres meghatározásával számítottam a próbatestek teljes porozitását. A laboratóriumi vizsgálatok eredményeként meghatároztam a hővezetési tényező, a testsűrűség és a porozitás közötti összefüggéseket az alkalmazott szálerősítésű betonokra.
Dolgozatomban továbbá elkészítettem az acélszálerősítésű próbatestek számítógépes modelljét, minden vizsgált száladagolás (35kg/m3; 27,5kg/m3; 20kg/m3) esetén 3-3 különböző száleloszlású változat készült, melyeket stacioner végeselemes hőtechnikai szimuláció segítségével elemeztem.
Az eredmények igazolják, hogy érdemi eltérés tapasztalható az eddigi szakirodalomban, valamint a szabványban leírt, illetve a mért hővezetési tényezők között. Az acélszálak mennyiségének növelése a betonban nem eredményezte a hővezetési tényező növekedését, mivel a kutatás alapján a szálerősített betonok hővezetési tényezőjének változása elsősorban a testsűrűség- és porozitás változással hozható összefüggésbe.
A kapott mérési eredmények és összefüggések segítségével a későbbiekben az épületenergetikai, épületszerkezeti tervezés során a hazai valóságot jobban közelítve, pontosabban tervezhetünk, tanúsíthatunk.
